speciális étrend

A túlsúly és az elhízás a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Az elhízás szinte minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek arányaötévente megduplázódik. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű a túlsúly és elhízás előfordulása.

A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál.

Az egészséges életmód egy újabb ellenségének, a sónak üzentek hadat New Yorkban, ahol Michael Bloomberg polgármester hivatali ideje alatt már betiltották a dohányzást és a mesterséges transzzsírokat az éttermekben.

Fehérje

A fehérjék, vagy, ahogy gyúrós barátaink szeretik hívni, a proteinek elsősorban az emberi szervezet vázizomzatának táplálásában, építésében, a szervezet növekedésében kapnak szerepet, ám ha a szükség úgy hozza, akkor energiaforrásként is tudjuk hasznosítani. Aminosavakból épülnek fel, szerepük van az izomzat és egyéb szövetek regenerációjában, új szövetek építésében, sérült szövetek megjavításában. Miben van: hús, halak, tojásfehérje. Az ezekben levő protein teljes értékű, azaz mind a kilenc (más osztályozások szerint tizenegy) esszenciális aminosav megtalálható bennük (esszenciális aminosavaknak azokat nevezzük, amiknek az előállítására az emberi szervezet önmagától nem képes). Növényi fehérjeforrások: szója, lencse és általában a hüvelyesek, különböző gabonafélék, mint az amaranth, a zab - bár ezeknek a fehérjetartalma kisebb a húsokénál, és nem is mindig tartalmazzák az összes szükséges aminosavat. A vegetáriánusoknak, vagy a vegánoknak erre nem árt különösen odafigyelniük.

A magyar lakosság halfogyasztása a legalacsonyabb Európában, évi 4-4,5 kg/fő, ami tekintettel édesvízi halállományunk gazdagságára, a magyar konyha rengeteg halas receptjére, nehezen értelmezhető. Nem volt mindig jellemző ránk ez a halkerülő magatartás, de akkor miért nem eszünk belőle évente 55 kilogrammot, mint a portugálok?

Az elhízás/kövérség a fejlett ipari országokban és Magyarországon is a leggyakoribb krónikus, nem fertőző betegség, aminek előfordulási gyakorisága nemcsak felnőtt-, hanem gyermek- és serdülőkorban is világszerte nő. 

A magas vérnyomás kifejlődésének a kövérség és a sok konyhasó egyaránt jelentős kockázati tényezője, együttes hatásuk azonban rosszabb, mint a kettő matematikai összege volna - állapították meg japán kutatók, akik az Amerikai Élettani Társaság konferencián ismertett tanulmányukban megjegyzik: ezért egy különleges fehérje a felelős.

A tudatos táplálkozás Magyarországon egyelőre még az étteremkultúránál is jobban le van maradva. Ennek nemcsak gasztronómiai hátulütői vannak, de óriási a népegészségügyi kockázata is. Induló cikksorozatunkban ezt a témát járjuk körül. 1. rész, fogyókúrás alapismeretek és tévhitek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint naponta 5g konyhasó (kb. egy teáskanál) bevitele javasolt a felnőtt lakosság számára. Nemzetközi vizsgálatok eredményei szerint a lakosság sófogyasztása minden országban meghaladja az ajánlott értéket. Az INTERSALT (1988) vizsgálat eredményei szerint a sófogyasztás minden vizsgált országban többszöröse volt az ajánlott értékeknek. Sajnálatos, hogy a magyar lakosság sófogyasztása a többi országgal összehasonlítva is kiemelkedően magas.

Több helyen is olvasni arról, hogy a vegetáriánus étrendre való áttérés segíthet irányítani a cukorbetegséget. Vajon mi ebben az igazság?

Ha valaki megtudja, hogy gluténérzékeny vagy egyenesen allergiás, az a ténnyel egyetemben azt is jelenti, hogy sok dologban meg fog változni az élete. Nincs több rágcsa a buliban, sör a sarki kocsmában, vagy épp pizza a kedvenc helyről. Körbejártuk, mit tegyen, ha kiderül a baj.