A túlsúly és az elhízás a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Az elhízás szinte minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek arányaötévente megduplázódik. Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű a túlsúly és elhízás előfordulása.
A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál.
Az európai országok felveszik a harcot a növekvő elhízás ellen
A WHO Európai Régiójában minden második felnőtt és a gyermekek ötöde túlsúlyos. Az elhízás megrövidíti az élettartamot és annak minőségét is. Az elhízás évente egy millió áldozatot szed Európában és súlyosan veszélyezteti a gazdasági növekedést. Egy ország sem volt képes eddig egyedül felülkerekedni az elhízás járványán. Eljött az összehangolt cselekvés ideje.
November 15-én WHO Európai Régiójának 53 országából elsőként ülnek össze az egészségügyi miniszterek és más döntéshozók, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki az elhízás visszaszorítására. A konferencián hirdetik ki az Elhízás Elleni Európai Chartát.
A konferencián képviselteti magát az Európai Bizottság, az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az Európai Tanács, a Világbank.
A konferencián részt vesznek az európai civilszervezetek is. Az Európai Szívhálózat (EHN) koordinálja a gyermekek elhízása ellen 20 európai országban folyó programot, melyben a Magyar Nemzeti Szívalapítvány is részt vesz, valamint az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége (BEUC), amelynek az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is tagja. - A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület más szervezetekkel együtt a közelmúltban felhívást adott ki az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámjainak korlátozására. Ebben a magas zsír, cukor és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának tilalmára szólítanak fel 6 és 21 óra között.
Az elhízás a nemzeti jövedelem bővülő szeletét emészti fel
Az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak: a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a nemzeti össztermék (GDP) 1%-át is elérik, áll az Egészségügyi Világszervezet közleményében. A közvetlen egészségügyi kiadások 6% írható az elhízottság rovására. Ezen felüliek a közvetett költségek - mint az elvesztett életévek, a kiesett termelékenység miatt többlet kiadások -, melyek a direkt költségek két-háromszorosát is jelenthetik. Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További eszmei költséget jelentenek a pénzügyileg nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a munkahelyi diszkrimináció, a pszichoszociális beilleszkedési problémák, a rosszabb életminőség.
9 pont az elhízásról
|
1 |
Az elhízottak száma megháromszorozódott az elmúlt két évtizedben. 2010-re 150 millió felnőtt (a népesség 20%-a) és 15 millió gyermek (a népesség 10 %-a) elhízott lesz Európában. Bár jelentős különbségek vannak az egyes országok között és azokon belül, továbbá a nemek és társadalmi csoportok között, összességében mindenütt növekszik az elhízottak aránya. |
|
|
|
||
|
2 |
Az elhízottság a leggyakoribb gyermekkori kórkép Európában. Jelenleg a gyermekek 20 %-a túlsúlyos és ezek egyharmada elhízott. 2010-re minden tizedik gyermek elhízott lesz. Számukra megnő a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és az alvászavarok kockázata. Felnőve nagy eséllyel kövérek maradhatnak, és súlyos betegségek fenyegetik majd őket. Az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma 2050-re a férfiak várható élettartamának öt évvel való csökkenését jósolja, ha a jelenlegi elhízási trend nem változik meg. |
|
|
|
||
|
3 |
Az elhízottság oka az emberek többlet étel fogyasztása a fizikai aktivitással elégetett energiához képest. A kövér emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, az epekövesség, egyes rákbetegségek és pszichoszociális betegségek kockázatának. A testtömegindex (BMI) a kg-ban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18.5 és 24.9 között normális. 25 feletti testtömegindex túlsúlyt jelent, 30 feletti testtömegindex elhízottságot. Európában az elhízottság évente 1 millió haláleset okozója. |
|
|
|
||
|
4 |
Az elhízottság okozta társadalmi költségek óriásiak. Európában az egészségügyi kiadások 6% írható az elhízottság rovására. Ezen felüliek az indirekt költségek, mint az elvesztett életévek, a kiesett termelékenység miatt többlet kiadások, melyek a direkt költségek két-háromszorosát is jelenthetik. Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. |
|
|
|
||
|
5 |
Európa legtöbb országában az elhízás gyakoribb a társadalmilag elmaradottabb csoportok körében, azaz az alacsony jövedelműek és műveltségűek, az ellátáshoz nehezen hozzáférők között. Az elhízás egyenlőtlenségeket tükröz. A hátrányos helyzetű egyének különböző társadalmi, pénzügyi és strukturális szorítások közepette nehezebben tudják étrendjüket egészségesen alakítani és a megfelelő fizikai aktivitásra ügyelni. A tápanyagokban gazdag gyümölcs és zöldség jóval többe kerül, mint az ugyanannyi energiát tartalmazó más ételek. Az alacsony jövedelműek korlátozottabban férnek hozzá a sport és rekreációs létesítményekhez. |
|
|
|
||
|
6 |
Az elhízás járványának okai összetettek. "Obezogén", azaz elhízást elősegítő környezetnek hívjuk a modern társadalom adottságait: a városok növekvő lakossága, az autóval közlekedés, az ülő munkavégzés, a számítógépek használata, a feldolgozott élelmiszerek bővülő fogyasztása elősegíti az elhízás kialakulását. Európa lakosságának kétharmada városokban él, ezért nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyosságért. |
|
|
|
||
|
7 |
Az emberek étkezési szokásai megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Egy nőnek átlagosan 2000, míg egy férfinak átlagosan 2500 kalóriára van szüksége naponta. 2015-re egy emberre 3000 kalória fog jutni. Ezzel egyidejűleg az élelmiszerek ára 1960 óta mintegy 60%-kal csökkent. 1960-ban egy európai ember évente 5 kg cukrot fogyasztott el, jelenleg kb. 50 kg-ot. Ugyanakkor az emberek nem fogyasztanak elég gyümölcsöt és zöldséget. |
|
|
|
||
|
8 |
A felnőttek kétharmada fizikailag nem aktív eléggé. A felnőtteknek minden nap 30 perc, a gyermekeknek 60 perc mozgás lenne ajánlott. Az autóval megtett utaknak fele 5 km-nél rövidebb, ezt a távolságot kerékpárral 15-20 perc, gyaloglással 30-50 perc alatt meg lehetne tenni. A rendszeres fizikai aktivitás egy ember élettartamát 3-5 évvel is megnövelheti. |
|
|
|
||
|
9 |
Az elhízás járványának leküzdése összetett: csökkenteni kell a zsír és cukor fogyasztását és növelni a gyümölcs és zöldség bevitelét; afizikai aktivitást növelni szükséges. Az egészséges élelmiszereket könnyebben hozzáférhetővé kel tenni. Az energia-dús élelmiszereket nem szabad reklámozni, hozzáférésüket korlátozni kell és olyan új termékekkel kell helyettesíteni melyek tápanyag összetétele jobb minőségű. A mindennapi élet részévé kell tenni a fizikai aktivitást. Alapvető, hogy mindebben a társadalom valamennyi rétege részt vegyen. Az emberek viselkedésének megváltoztatása a magánszektor aktív támogatását igényli az élelmiszertermelőktől a szupermarketekig, az állami szektor és a helyi önkormányzatok közreműködésével. A média fontos szerepet tölt be az egészséges életmód terjesztésében. Az egészséges étkezés és az aktív testmozgás nemcsak az egészségre, hanem a gazdaságra és a fejlődésre is igen előnyös. |
|
|
|
||
forrás: mnsza.hu
