Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint naponta 5g konyhasó (kb. egy teáskanál) bevitele javasolt a felnőtt lakosság számára. Nemzetközi vizsgálatok eredményei szerint a lakosság sófogyasztása minden országban meghaladja az ajánlott értéket. Az INTERSALT (1988) vizsgálat eredményei szerint a sófogyasztás minden vizsgált országban többszöröse volt az ajánlott értékeknek. Sajnálatos, hogy a magyar lakosság sófogyasztása a többi országgal összehasonlítva is kiemelkedően magas.
Ezt az eredményt az utóbbi évek hazai vizsgálatai is megerősítik. A 80-as évek elején végzett első országos táplálkozási vizsgálat eredményei szerint a lakosság sóbevitele jelentősen meghaladta a kívánatos értéket. A helyzet az elmúlt 20 év során sem javult jelentősen. Összevetve a korábbi vizsgálatok (1985-88; 1992-94) eredményeivel megállapítható, hogy a felnőtt lakosság sófogyasztása továbbra is többszöröse az ajánlott napi 5 grammnak.
A gyermekek esetén sem kedvezőbb a helyzet.
A 2005-2006-os tanévben a fővárosi általános- és középiskolások körében végzett felmérés eredményei szerint a fiúk és lányok átlagos sóbevitele mintegy 2,5-szerese az ajánlásnak.
A magas sóbevitel egyik oka, hogy a feldolgozott élelmiszerek sótartalma igen magas.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megállapítása szerint az európai lakosság sóbevitelének 70-75%-a a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából származik, és csak 10-15% ered a főzés során hozzáadott sóból vagy az asztali sózásból.
Egy adott élelmiszer sóterhelésben betöltött szerepét nem csak a sótartalma, hanem az adott kultúra táplálkozásában elfoglalt helye is befolyásolja. Így például a kenyérfélék jelentős hányadát adják a magyar lakosság sóbevitelének, hiszen ezekből a napi fogyasztás átlagosan kb. 30 dkg.
A közétkeztetésben biztosított ételek sótartalma jóval nagyobb az ajánlottnál.
A vendéglátóipar egyre fontosabb szerepet játszik a lakosság táplálkozásában. Egy 2005-ös felmérés szerint a 15 év felettiek 26%-a étkezik hetente többször vagy akár minden nap a munkahelyi és iskolai étkezdékben. Az általános iskolások még nagyobb arányban (az alsó tagozatosok 85%-a, a felső tagozatosak 47%-a) ebédelnek az iskolában.
Mivel az ebéd a napi teljes energia bevitel közel 30-33%-át teszi ki, ezért a munkahelyi, iskolai menzákon elfogyasztott ételek a napi sóbevitel jelentős részéért felelősek lehetnek. Az OÉTI-be 2004-2007. között ellenőrzésre beküldött étrendek vizsgálati eredményei azóvodásoknál és az alsó tagozatos iskolásoknál 7,5-8,5-szeres, felső tagozatosoknál 3-szoros sótöbbletet mutattak. Ezen felül az iskolai étkezdék közel felében (44%) biztosított az utánsózás lehetősége, amely tovább növelheti az elfogyasztott só mennyiségét.
Az óvodai étrendek sótartalma igen magas.
2009-ben került sor az OÉTI vezetésével és az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézeteinek közreműködésével az Országos Óvodai Táplálkozás-egészségügyi Felmérésre. Itt a korábbi vizsgálatokkal összhangban azt tapasztaltuk, hogy a napi háromszori étkezéssel biztosított napi étrend sótartalma rendkívül nagy volt, a legkisebb érték is elérte a 3,5 g-ot, a legnagyobb 13,1g volt. Ennek alapján megállapítható, hogy országosan az óvodai közétkeztetés által biztosított ételek sótartalma több mint háromszorosa a korcsoportos ajánlásnak (1,95 g/3 étkezés).
Az óvodai étkeztetésben is jellemző a kényelmi termékek gyakori használata, átlagosan minden második napon. Ezenkívül, gyakori az ételízesítők és a só együttes alkalmazása, amely rendkívüli mértékben megnöveli a készételek sótartalmát.
forrás: stopso.eu
