Van, aki a cukrot, mások az azt helyettesítő mesterséges édesítőszereket tekintik „fehér méregnek”. Időről időre újabb, tudományos kutatásnak álcázott rémtörténetek terjednek az egyes anyagok rákkeltő hatásairól. Ideje utánanézni, mi az igazság?
A cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú élelmiszerek terjedését az egészségügyi problémák terjedése – a cukorbetegség, a túlsúly és az elhízás – ösztönzik. A cukorbetegek, túlsúlyosak táplálkozását megkönnyítik az édesítőszerekkel készült termékek. A csecsemők és gyermekek táplálkozásába viszont akkor se iktassunk be édesítőszer-tartalmú ételeket, italokat, ha túlsúlyosak, számukra ez nem ajánlott!
Rengeteg rémhír él a köztudatban – de vajon tényleg károsak a mesterséges édesítőszerek? Le kell szögezni, hogy bevizsgált termékekről van szó, több évtizedes kutatási eredmények állnak rendelkezésre a témával kapcsolatban. A szacharin például extrém nagy dózisban hólyagrákot okozott állatoknál, embereknél azonban, a normális mennyiség nem növelte e rákfajta gyakoriságát. Az aszpartámmal végzett állatkísérletekben sem tapasztaltak kóros elváltozást, a maximálisan ajánlott adag százszorosa esetén sem. Az édesítőszerek értékelése ugyanúgy történik, mint minden élelmiszer-adalékanyagé. Meghatározzák az adalék anyag legmagasabb szintjét, amely még bizonyíthatóan nem rendelkezik mérgező hatással. Meghatározzák a megengedhető napi bevitel (ADI) értékét. Az ADI meghatározza az élelmiszer-adalékanyag azon mennyiségét, amelyet egy életen át naponta el lehet fogyasztani egészségkárosodás nélkül.
Az energiát nem szolgáltató édesítőszerek csoportjába tartozó, különböző kémiai szerkezetű hatóanyagok édesítő hatása nagyságrendekkel meghaladja a répacukorét. Nem hizlalnak, és fogzománc-károsító hatásuk sincs. Nem emelik avércukor szintet, a fogyókúrában is remekül alkalmazhatók. Használatukkor kis mennyiség is elegendő a megfelelő íz elérésére. Az aszpartám a négy leggyakoribb intenzív édesítőszer közül a legkevésbé mesterségesnek mondható. Két – a fehérjék felépítésében is részt vevő – aminosavnak, az aszparaginsavnak és a fenil-alaninnak a származéka. Egy gramm aszpartám 4 kcal energiát képvisel, de mivel a kristálycukornál közel kétszer édesebb, minimális mennyiségre van szükség belőle. Napi szinten elhanyagolható energiát jelent. Fenil-alanin-tartalma miatt azonban fenilketonuriában (öröklődő anyagcsere-betegségben) szenvedők nem fogyaszthatják. Európában 40 milligramm/testtömegkilogramm az élelmiszer-biztonsági hatóságok által javasolt napi aszpartámbeviteli maximum. Mindez azt jelenti, hogy egy 70 kilogrammos ember napi 2800 milligramm aszpartámot fogyaszthat veszélytelenül.
Összehasonlításképpen: két adag aszpartámtartalmú édesítőszerrel ízesítve a reggeli kávét 36 milligramm aszpartámot veszünk magunkhoz. A több mint kétszáz tudományos vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy – a javasolt határértéket figyelembe véve – biztonsággal fogyasztható.
A négy legelterjedtebb, energiát nem adó mesterséges édesítőszer
(hőálló képesség / mihez használható? / napi javasolt bevitel (max.) / egyéb)
Szacharin: viszonylag hőstabil / meleg italokhoz / 5 mg/testtömegkilogramm / forralás hatására kesernyés lesz
Ciklamát: jó a hőálló képessége / lekvárok, befőttek / 11 mg/testtömegkilogramm / szacharinnal kombinálva is kapható
Aceszulfám-K: főzésálló / lekvárok, befőttek / 15 mg/testtömegkilogramm / viszonylag drága
Aszpartám: intenzitása hőhatásra csökken / üdítő, rágó, joghurt, gyümölcskészítmények / 40 mg/testtömegkilogramm / nincs kellemetlen utóíze
forrás: macosz.hu
