speciális étrend

 

Testünk és a víz

Víz nélkül nincsen élet, s többek között a víznek is köszönhető, hogy mára ilyen sokszínű

állat- és növényvilág alakulhatott ki bolygónkon, amely fejlődéstörténetének csupán utolsó

pillanataiban jelent meg az ember. Az élő szervezet alapja a víz, és elmondható, hogy nincs semmi a Földön, ami azt teljes mértékben nélkülözni tudná. 

 

A mi „Kék Bolygónk” ¾ részét borítja víz, de azt tudnunk kell, hogy vízkészletünk 97 %-a

tengervíz, több mint 2%-a található meg sarki jégként és még egy százalékot sem tesz ki a rendelkezésünkre álló édesvíz.

A tiszta ivóvíz az egyetlen élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható, az emberi élet

nélkülözhetetlen feltétele. Az egyetlen megújuló vízforrásunk az esővíz, és a

környezetszennyezés egyre fenyegetőbb a felszíni és a felszínalatti vizeinkre nézve. Az

ENSZ előrejelzései szerint 2025-re a világ népességének 35 %-át fenyegeti majd vízhiány,

jelenleg minden ötödik ember nem fér hozzá ivóvízhez. 

 

Miért is olyan fontos számunkra ez a viszonylag egyszerű anyag?

 

Tudta-e?

A víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint bármely szilárd étel

megvonására.

- Étel nélkül néhány hétig, akár 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz

megvonása azonban már 4-5 nap (nagyon jó egészségi állapot esetén egy hét) alatt

végzetessé válhat.

- Szomjazás esetén a szervezet először az izomból vonja el a nélkülözhetetlen

vízmennyiséget, s ez az izmok fokozott ingerlékenységével, valamint fájdalmas

izomgörcsökkel járhat. 

A víz jelentős mennyiségével tűnik ki az emberi szervezetet felépítő vegyületek közül. Az

újszülöttek testének kb. 70%-a víz, mely később az élet előrehaladtával folyamatosan

csökken, így elmondható, hogy a felnőtt ember szervezete átlagosan 60 %, míg az idős

emberé csupán 50% vizet tartalmaz.

A szervezetben lévő víz nem egységes tömegként van jelen, hanem úgynevezett

vízterekben oszlik meg. Megkülönböztethetünk sejten belüli és sejten kívüli víztereket,

melyek közül az utóbbit tovább tagolhatjuk vérplazmára és a sejtek közötti állományra. (A

szervezet vízkészletének mintegy 66 %-a sejten belül, 34 % pedig sejten kívüli helyezkedik

el.) 

 

Tudta-e?

Szerveink különböző mértékben tartalmazhatnak vizet

- Legkevesebb a fogakban 10%, a csontokban 22%, és a zsírszövetben 30% található.

- Az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a és az izmok 70%-a víz. 

A víz élettani szerepe a szervezetben rendkívül sokrétű. A legtöbb létfontosságú folyamat

vizes közegben megy végbe, így az is érthető, miért olyan fontos a szervezet megfelelő

hidratáltsága. 

A víz nem csupán fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem számtalan biokémiai

folyamat kiindulási és végterméke. Lehetővé teszi a vérkeringést és befolyásolja a vér

összetételét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási

folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásban. Segíti a testhőmérséklet szabályozását és

az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. Testünkben a víz egyben oldószer,

vivőanyag, hőtároló és hűtőfolyadék. 

Annak ellenére, hogy a szervezet víztartalma viszonylag állandó, folyamatos cserélődésben

van. A napi átlagos vízveszteség kb. 2,3-2,5 l, de mivel egészséges szervezetben a

folyadékfelvétel és - leadás egyensúlyban van, ugyanennyi vizet veszünk fel folyadékok és

egyéb táplálékok formájában. A szervezet vízháztartását összetett ideg- és hormonális

folyamatok szabályozzák. 

 

A szervezet vízháztartásának egyensúlya 

Vízfelvétel (ml) Vízleadás (ml)

Folyadék formájában 1300 Vizelet 1300

Egyéb táplálék formájában 700 Bőrön keresztüli

párolgás (izzadás nélkül) 600

Szervezeten belüli oxidációs folyamatok 300 Légzési pára 300

Széklet 100

 

Összesen 2300 Összesen 2300

 

A vízfelvétel alapvető ingere a szomjúságérzet, melynek idegi központja a hipotalamuszban

található. 

Ha azonban a vízháztartás egyensúlya megbillen, csökken a vízfelvétel, vagy a szervezet

több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz, kiszáradunk. A dehidráció jellemző tünetei

lehetnek a száraz nyelv és nyálkahártyák, aláárkolt szemek, hűvös végtagok, sápadt bőr és a csökkent vizeletmennyiség. Tartós fennállásának következményeként felgyorsulhatnak az öregedési folyamatok, lerakódnak a salakanyagok, és vesekő alakulhat ki. Besűrűsödhet a vér, melynek hatására testünk egyes részei oxigénhiányos állapotba kerülhetnek. 

 

Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség,

fejfájás és koncentráció zavar léphet fel. Ha testtömegünk folyadéktartalmának 5%-át

elveszítjük, akkor munkaképességünk akár 30%-kal is csökkenhet. 10 % folyadékveszteség

zavarodott állapothoz vezet, sérülhetnek az agyi erek, bevérzések, bénulások és

izomgörcsök keletkezhetnek. A test 20 %-os folyadékvesztesége esetén leállhatnak a vesék és a keringés, amely halálhoz vezet. 

Mivel különböző életkorokban másképp érzékeljük a szomjúságot, a folyadékhiányra

leginkább az idősek és a gyerekek érzékenyek. 

 

Ellenkező esetben, nagy mennyiségű folyadékfelvétel esetén a testnedvek felhígulnak. Ekkor vízmérgezésről beszélünk. A vesék képtelenek kiválasztani a nagy mennyiségű vizet, így az kiáramlik a sejtekbe, eszméletvesztést, kómát és görcsrohamot okozva. 

Folyadékszükségletünk egyénenként igen változó lehet. Erősen függ a külső és belső

hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, életkorunktól, táplálkozásunktól, fizikai

aktivitásunktól, illetve a verejtékezés nagyságától. 

 

Folyadékszükséglet

Korcsoport Folyadékigény

ml/testtömeg-kg

4-10 év 85

11-14 év 60

15-18 év 38-42

19 év felett 38-41

 

Egy felnőtt embernek tehát naponta kb. 2-3 liter folyadékra van szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással (1,5-2 liter), részben a táplálkozás során magas víztartalmú ételekkel (levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök, stb.) tudjuk fedezni. 

 

Mint tudjuk, legjobb ital a tiszta víz!

 

Vizek fajtái és csoportosítása

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen Magyarország vízkészletei kiemelkedő

méretűek. A felszín alatti vizek, így az ivóvíz minősége igen jó, 70 %-a kifogástalannak

mondható. 

Életünk során sokféle vizet fogyasztunk, egy ember évente közel 1000 liter folyadékot iszik, s eközben akár több mint 200 kg kőzetet „fogyasztunk el”, különböző oldott ásványi anyagok formájában. 

 

Amikor emberi fogyasztásra szánt vizekről beszélünk, többféle kategóriákat kell

megkülönböztetnünk, úgy mint természetes ásványvíz, forrásvíz, gyógyvíz és ivóvíz. 

 

Természetes ásványvíz

Természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, hivatalosan elismert víz, amely

ásványi anyag- és nyomelem tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében

egészségi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, összetétele és hőmérséklete

közel állandó. Az ásványvizek literenként legalább 1000 mg oldott sót tartalmaznak, de még az 50 mg/l oldott anyagnál kevesebbet tartalmazó víz is lehet ásványvíz, ha valamely oldott anyaga illetve biológiailag aktív anyag elér, vagy meghalad egy bizonyos, előírt határértéket.

Napjainkban inkább olyan vizeket választunk mindennapi fogyasztásra, melyben minél

kevesebb az oldott anyagok mennyisége. A nagy oldott anyag tartalmú vizek sokszor csak

gyógyvízként kerülnek forgalomba. 

 

Gyógyvíz

A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van. A

gyógyvizek lehetnek hidegek és melegek, fürdésre és ivásra egyaránt alkalmazhatók. Fontos megjegyezni, hogy ezek a vizek nem fogyaszthatók napi rendszerességgel. 

 

Forrásvíz

A forrásvíz mélyen fekvő rétegekből származik, és helyben palackozzák. A vízkivétel helyén

meg kell felelnie az ivóvízrendelet előírásainak. 

 

Csapvíz

Földalatti, felszíni vagy forrásvíz, melyet szűréssel és tisztítással készítenek elő mielőtt a

vezetékbe kerül. A megfelelő minőség érdekében többféle fizikai, kémiai és mikrobiológiai

beavatkozást végeznek. 

 

Szikvíz

Más néven szódavíz, szénsavval telített, bakteriológiailag és kémiailag kifogástalan ivóvíz.

Érdekessége, hogy feltalálója Jedlik Ányos, így hungarikumnak tekinthető.

 

Ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és ásványi só pótlását egyaránt szolgálja,

hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen

feldolgozhatók és beépíthetők. Ilyenek a kalcium, magnézium, kálium és nátrium, melyek

mellett megtalálható a klór, a vas, a cink, a foszfor, a fluor, a jód és a szilícium is. Az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg a víz ízét, ami jellemző lehet településenként, vagy régiónként. A természetes vagy hozzáadott szénsavtartalom pedig tovább növeli az üdítő hatásukat. 

Az ásvány- és gyógyvizeket összetételük, és az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk

szerint csoportosítjuk. Egyes vizeknek összetett változatai is előfordulnak, ezért ugyanaz a víz több csoportba is tartozhat. 

 

Ásvány és gyógyvizek főbb típusai 

 

Csekély ásványianyag-tartalmú - Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, kevesebb mint 500 mg/l

Jana, Levissima, Aqua Panna, Evian, Hargita Gyöngye

 

Nagyon csekély ásványianyag-tartalmú - Ásványianyag-tartalom kevesebb mint 50 mg/l

Levissima

 

Ásványi anyagban gazdag - Ásványianyag-tartalom több mint 1500 mg/l

Balfi, Mohai, Borsodi és Salvus (Alkáli gyógyvizek), Ferenc József, Hunyadi János,

Mira, Parádi (keserűsós és glaubersós gyógyvizek),

 

Hidrogén-karbonát-tartalmú - Hidrogén-karbonát tartalom több mint 600 mg/l

Apenta, Aqua Vitae, Badacsonyi, Lillafüredi, Kiskúti, Mizse, NaturAqua, Szentkirályi, Veritas, Fonyódi, Theodora kékkúti, Visegrádi, Mohai, Parádi, Aqua Mathias, Balfi, Borsodi, Ferenc József, Mira, Hunyadi János, Salvus 

 

Szulfáttartalmú - Szulfáttartalom több mint 200 mg/l

Margitszigeti, Natur Aqua, Visegrádi, Badacsonyi, Ferenc József, Hunyadi János, Jodaqua, Mira

 

Kloridtartalmú - Kloridtartalom több mint 200 mg/l

Aqua Vitae, Mistral, Ferenc József, Hunyadi János, Jodaqua, Mira, Salvu, Kalciumtartalmú

 

Kalciumtartalom több mint 150 mg/l- 

Apenta, Lillafüredi, Kiskúti, Margitszigeti, Mizse, NaturAqua, Szentkirályi, Veritas, Visegrádi, Badacsonyi, Balfi, Mohai, Parádi, Theodora, Mózakva

 

Magnéziumtartalmú - Magnéziumtartalom több mint 50 mg/l

Apenta, Balfi, Lillafüredi, Kiskúti, Margitszigeti, Mizse, NaturAqua, Szentkirályi, Veritas, Visegrádi, Badacsonyi, Mohai, Theodora, Parádi gyógyvíz, Borsodi, Ferenc József, Hunyadi János, Jodaqua, Mira

 

Fluoridtartalmú - Fluoridtartalom több mint 1 mg/l

Apenta, Margitszigeti, Visegrádi, Theodora

 

Vastartalmú - Kétértékű vastartalom több mint 1 mg/l

Mohai

 

Savas - Szabad széndioxid-tartalom több mint 250 mg/l

Theodora

 

Nátriumtartalmú - Nátriumtartalom több mint 200 mg/l

Aqua Vitae, Balfi, Fonyódi, Margitszigeti, Visegrádi, Mistral, Gyógyvizek:Parádi, Borsodi, Ferenc József, Mira, Salvus

 

Alkalmas nátriumszegény diétához - Nátriumtartalom kevesebb mint 20 mg/l

Lilafüredi, Kiskúti, Mizse, Szent József, Veritas, Evian, Jana, Amadé, Aquastella, Óbudai Gyémánt, Nestlé Aquarel, Vivien, Mózakva, NaturAqua

 

Tippek és javaslatok különböző ásványvizek fogyasztására

Rendszeres fogyasztásra szánt ásványvizek kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a termék

minél kisebb – 20 mg/l alatti – nátriumtartalmú legyen (pl. Vivien, Óbudai Gyémánt,

NaturAqua, Lillafüredi), ugyanis sózással így is elég mennyiséget juttatunk szervezetünkbe, valamint a nagyobb Na-tartalmú vizek fogyasztása emelkedett vérnyomás és vizenyők esetén nem ajánlottak. 

 

Egyes ásványvizek és gyógyvizek jótékony hatásúak lehetnek bizonyos emésztőrendszeri

panaszok esetén. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a Na-, K-hidrogén-karbonátos ásványvizek (Balfi, Fonyódi, Parádi, Szegedi Anna) jól alkalmazhatóak gyomorsav túltengésnél, illetve epepanaszoknál. Ca-, Mg-hidrogén-karbonátos vizek (Balatonfüredi, Kékkúti, Mohai Ágnes, Parádi) hatékonyak lehetnek csontritkulás esetén, a vastartalmú vizek (Parádi Clarissa forrás, Mohai Stefánia forrás, Csopaki víz) pedig vashiányos állapotokban.

A jódos, brómos vizek (Sóshartyáni Jódaqua, Debrecen, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Eger)

a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban, emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben,

epe és hasnyálmirigy működés fokozására alkalmasak.

A keserűsós gyógyvizek, szulfátion, Na-glaubersós, Mg-tartalmú vizek (Mira, Hunyadi János, Ferenc József) kiválóan használhatók gyomor és epepanaszokban. Hashajtóhatásuk igen jelentős, székrekedés megelőzésére is hasznosak lehetnek, de jó tudni, hogy gyomorfekély, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazhatóak. 

 

Végezetül vigyázzunk az egyszerű szénsavas vizek fogyasztásával – gyomorsav

túltengésnél, gyomorfekély esetén, puffadásnál nem ajánlott a fogyasztásuk.

 

Tippek összefoglalóul:

● Mivel a szomjúság leginkább ivóvízzel oltható, ezért folyadékigényünk jelentős részét

vízzel, ásványvízzel tanácsos fedezni. Rendszeres fogyasztásra válasszuk a kis

nátriumtartalmú vizeket!

● A megfelelő folyadékbevitel biztosításához a víz mellett számos lehetőség áll a

rendelkezésünkre (natúr gyümölcs-és zöldséglevek, cukormentes gyümölcsteák, üdítők, stb.)

 

Fogyasszuk ezeket változatosan, de ésszerűen, mértékkel!

 

 

forrás: Táplálkozási Akadémia hírlevele – mdosz.hu