Hazánk hegyvidékein, az erdő széleken vadon termő gyümölcs és a kiskertek kedvelt növénye a málna. Az illatos, lédús termés kiváló szomjoltó. A félcserje minden része értékes anyagokat tartalmaz, fiatal hajtásait salátaként, levelét gyógyteaként fogyaszthatjuk.
A bogyósok családjába tartozó málna a néphagyomány szerint bársonyossá teszi a bőrt, élesíti a szemet, erősíti a hajszálakat. A tudományos elemzés mindezt alátámasztja: 100 gramm málnában 25 mg C-vitamin található, emellett B1-, B2-vitaminban és A-provitaminban is gazdag. 100 gramm málna energiatartalma mindössze 34 kcal. Értékes tápanyagai a könnyen felszívódó gyümölcscukor, a gyümölcssavak, cserzőanyagok, növényi rostok és a pektin. Az ásványok és nyomelemek közül kiemelendő kalcium-, kálium-, magnézium- és vastartalma. A színanyagok (polifenolok), antioxidánsok, flavonoidok szerepét kutatva szaporodnak a bizonyítékok arra, hogy a bogyós gyümölcsök – málna, szeder, szamóca, kökény, csipkebogyó, áfonya, ribizli, egres – csökkentik a daganatos betegségek kockázatát. A málnát legjobb frissen szedve fogyasztani, így érvényesül leginkább vitaminjainak jótékony hatása, de szörpnek, lekvárnak eltéve is sok értéket megőriz. Mivel víztartalma magas, hűtőszekrényben legfeljebb 1-2 napig tárolható, hasznosabb frissen lefagyasztani. A megmosott, leszárított málnaszemeket tálcán szétterítve tesszük a fagyasztóba, majd miután kopogósra fagyott, a
„gurulós” gyümölcsöt dobozba rakjuk, így minőségét sokáig megőrzi.
A málna gyógyhatásai
A málna segít karbantartani a vércukorszintet, csökkenti a vérnyomást, enyhíti a menstruációs zavarokat. A málnalevél teát cukorbajra, vese- és hólyagbántalmak ellen alkalmazzák. Várandós kismamáknál a reggeli rosszullétek enyhítésére, a szülés előtti hónapban pedig a szülés megkönnyítésére ajánlják, mert ellazítja a kismedencei izmokat. Meghűléses betegségre használható a szárított málnalevél és a bogyó főzete is, a nyári nátha ízletes orvossága a tartósítószer nélkül eltett málnaszörp.
forrás: macosz.hu
